Aktualitások
Farsangi előkészületek
Intézményünkben folyik a farsangi szezonális készülődés.
A lakók sok színes dekorációt készítenek, melyek egyrészt az otthont díszítik, másrészt kellékei lesznek a farsangi bálnak.
Kui Sándorné telephely igazgató
Aki a virágot szereti…
Juhász Erika és Gíber Zoltán lakók szeretettel gondozzák saját nevelésű virágaikat, melyek szobáik ékes díszei, és amelyekre nagyon büszkék
Kui Sándorné telephely igazgató
Az alkotás öröme
Kollár Lajos intézményi lakónk igazi kézműves.
Az általa készített kosarak és egyéb dísz - és használati tárgyak már sok helyre eljutottak ajándékként.
Így Németországba (szociális intézmények) Szent Anna Patikába, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat néhány dolgozójának, Regionális Módszertani Intézménybe, Ellátottjogi Képviselőnek, az intézmény orvosainak, a Hartman Rico cég képviselőjének, Tokodaltáró Polgármesterének és Jegyző asszonyának és még sok-sok helyre.
Most készül 10 db kis kosár a Pszichiátriai Betegek Otthonába húsvéti dekorációnak.
Lajos munkáira mindannyian büszkék vagyunk, az intézményünk hírét öregbítik ezek az alkotások.
Kui Sándorné telephely igazgató
Téli örömök
A lakóotthon lakói kiélvezve az idei első hóesést, január közepén szánkózni mentek.
Igaz, a hó nem volt túl nagy és tartós, de a lakók öröme annál inkább. Mindenki vidáman élvezte ki e téli kedves játék örömteli óráit.
A jóleső fáradság után, a meleg otthonban jól esett a szegfűszeges forralt almalé.
Kui Sándorné telephely igazgató
Jubilálás
Január 20-án Köszöntöttük Gera Frigyes lakónkat abból az alkalomból, hogy 30 éve él már az intézményünkben.
A József A. úti anyaotthonban 18 évet töltött el, és 12 éve él már a lakóotthonban.
A 30 éves jubilálása alkalmából lakótársai és a lakóotthon dolgozói - mivel Frigyes FTC drukker - egy ezt szimbolizáló tortával és emléklappal köszöntötték Őt. A telephelyigazgató pedig egy saját kezűleg készített emlékplakettel gratulált.
Gera Frigyest a településen szinte mindenki ismeri, és szereti. Barátként üdvözlik a boltokban, a postán, a Polgármesteri Hivatalban.
Frigyes boldogan fogadta a megemlékezést, és büszkén vallja magát tokodaltárói lakosnak. A jubileumi ünnepség zenével, tánccal zárult.
Ezt a napot, melyre minden résztvevő örömmel fog emlékezni, fényképek mellett, videó felvételen is megörökítettük.
Kui Sándorné telephely igazgató
Szociális Munka Napja 2011.
A Szociális Munkások Nemzetközi Szervezete először 1997. november 12-re hirdette meg a szociális akció nemzetközi napját, amelynek fő témája a kirekesztés elleni harc volt. A Nemzetközi akciónap emlékére született a javaslat, hogy ezentúl Magyarországon november 12-e legyen a szociális munka napja. Ezt követően egyre több megyében, városban, intézményben szerveztek ünnepséget.
Az idén Komárom Város Önkormányzata és a Komárom -Esztergom Megyei Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti intézményekben dolgozó, rászorulókat segítő szakembereket tüntették ki.
A már hagyományosnak mondható ünnepségen azok jelentek meg, akik a mindennapokban olyan áldozatos munkát végeznek, melyet csak elhivatottsággal, empátiával, szívvel - lélekkel lehet.
A rendezvény célja, hogy megbecsülhessük azon dolgozókat, akik erőn felül teljesítenek és ez egyben jó alkalom arra, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az elesettekre és az értük dolgozókra.
Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, beszédében kiemelte, hogy fontos feladat a szociális munka megbecsülésének visszaállítása. Egyre nagyobb szükség van az ezen szakterületen tevékenykedők összefogására, kitartó munkájára.
Dr. Kreft - Horváth Loránd alpolgármester beszédében megköszönte a nehéz, alázatos, emberfeletti munkát, melyet az elesett embertársainkért végeznek.
A továbbiakban a szociális és gyermekvédelmi ellátás területén dolgozó szakemberek munkájának méltó elismerése céljából átadta Molnárné dr. Taár Izabella jegyző asszony a Salkaházi Sára szociális díjat. (Salkaházi Sára 30 évesen lépett be a Szociális nővérek szerzetesrendbe. Elhatározta, hogy az elesett embereken segíteni fog, majd 14 évvel később a második világháború alatt mártírhalált halt, miközben másokat akart megmenteni.)
Tóth Csaba, a Názáreti Szociális Szolgáltató intézmény dolgozóinak nyújtott elismerő kitüntetéseket.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevében dr. Herczeg Kinga, a Közép-Dunántúli Régió Titkára adta át a szervezet elismeréseit.
Szabó Attila, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézményének megbízott főigazgatója a megye által adományozott díjakat adta át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak. A díjazottak közt szerepeltek a Tokodaltárói Fogyatékos Otthon és a Szent Rita Fogyatékos Otthon telephely igazgatói, élelmezésvezetők, szociális ügyintéző, gépjárművezetők, és nem utolsó sorban ápoló - gondozók.
Az ünnepséget követően Lippayné Barassó Julianna előadásából ismerhették meg a jelenlévők a Komárom Város Gondozási Központ munkáját.
Bognár Gyöngyi Mb. telephely igazgató
Nyugdíjasainkat búcsúztattuk
2011. november 11-én a Komárom - Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye telephelyeinek immár nyugállományban lévő, vagy felmentési idejét töltő nyugdíjba készülő kollégáinkat hívtuk meg egy kedves ünnepségre a Pszichiátriai Betegek Otthonába.
Ők mindannyian az idei évben döntöttek úgy, hogy az aktív éveket a pihenés idejére cserélik. A szociális területen dolgozók esetében mindenképpen nagy dolog ez a váltás, hisz mindannyian elhivatott, a munkájukért élő szakemberek.
Az ünnepséggel intézményünk hagyományt kíván teremteni, annál is inkább, mivel a Szociális Munka Napjához kötődően került megrendezésre. Nagy örömünkre szolgált, hogy a meghívottak elfogadták a szíves invitálást és aki tehette, eljött.
Intézményünk megbízott főigazgatója és főigazgatója egymás után köszöntötték az ünnepelteket, megköszönve eddigi munkájukat és jó egészséget, örömteli nyugdíjas éveket kívánva. Ezt követően a Pszichiátriai Betegek Otthonának lakói egy színes kis műsorral kedveskedtek a jelen lévőknek.
Különösen megható és felemelő érzéssel hallgattuk Flach Zoltán lakónk és Bujdos Béla kollégánk versbe öntött párbeszédét, mely valójában Szép Ernő Vándorlegények című alkotása.
Illett az alkalomhoz, hisz mindannyian ilyen " vándorlegények " vagyunk, akik az élet során akár önmagunkkal is folytathatjuk ezt a párbeszédet arról, hogy a fáradtság vagy a továbblépés igénye a sürgetőbb, megálljunk-e megpihenni, vagy haladjunk tovább utunkon.
Ahhoz, hogy az ünneplés teljes legyen, nem maradhatott el a kínálás sem, melyhez intézményünk büféje adta a segítséget finom pogácsával, szendvicsekkel, édességgel és gyümölccsel.
Végül a virágcsokrok átadása után egy csoportos fénykép is készült, mely reményeink szerint szép emlék lesz mindannyiunk számára.
Tóth Jánosné Telephely igazgató
ISZI Gála
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény 2011. október 20-án 16 órai kezdettel " SZÍVVEL - LÉLEKKEL" címmel gálaműsort rendezett Esztergomban.
Az Intézmények lakói, dolgozói, és meghívott vendégek adták elő tudásuk legjavát. Most először került sor összintézményi bemutatkozásra, az integrált intézmény közel három évvel ezelőtti létrehozása után. A vezetők most érezték, hogy közösségé formálódó intézményben folyó munkát meg kel mutatni a nagyközönségnek is. A gálát megtekintette Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, Czunyiné Dr. Bertalan Judit Komárom-Esztergom Megye Kormánymegbízottja, Dr. Balogh Zoltán megyei közgyűlés képviselője, Batyikné Csőke Ágnes képviselő asszony Esztergom város képviseletében.
A műsorban felléptek:
- Esthajnal Időskorúak Otthona
- Pszichiátriai Betegek Otthona
- Szent Rita Fogyatékosok Otthona
- Tokodaltárói Fogyatékosok Otthona és a
- Zöld Fenyő Időskorúak Otthona lakói és dolgozói.
- Kálmán Antal plébános
- Dorogi Mazsorettek
Táncos produkciók, versek, vidám jelenetek alkották a két órás műsort.
A befolyt összegből az öt intézmény részére rendezvénysátrat és sörpadokat vásárolunk, a szervezést magára vállaló Aranyhíd Alapítvány segítségével.
Hagyományteremtő szándékkal hoztuk létre ezt a rendezvényt, jövő októberben ismét megrendezzük a sikeres este után.
Szabó Attila mb.főigazgató
Panoráma Kupa, Siófok
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan megrendezésre került az egykori SÉSEK Kupa, idén már PANORÁMA Kupára keresztelt sporthét.
Míg a korábbi években Fonyód, Balatonszemes, Zamárdi voltak a helyszínek, idén Siófokon sikerült helyet találni a rendezvénynek.
Ez a néhány napos kirándulás, aktív kikapcsolódás, mint minden évben, idén is nagy élmény volt lakóink számára. Hiszen a sportversenyek mellett mindig jutott idő sétára, szórakozásra. Siófok, Balaton fővárosa, sok érdekes látnivalóval (hajókikötő, víztorony, napóra, Krúdy villa stb.).
A szálláshellyel és az ellátással mindegyikünk meg volt elégedve. A napi háromszori étkezés mennyisége megfelelő volt. Négy napot töltöttünk el a sporttáborban. Minden nap délelőtt 9 órától kezdődött az aktív sporttevékenység, ezek a következők voltak csocsó, ping-pong, gokart.
Minden megmérettetést a gyakorlás és a bemelegítés előzte meg. Az ebéd 13 órakor kezdődött, ekkorra már kellemesen elfáradt mindenki és jóízűen fogyasztották el az ebédet. A délutáni sziesztára nem jutott idő, mert délután 14 órától újra az aktív sportéleté volt a főszerep. Lakóink minden feladatban aktívan részt vettek, kisebb nagyobb sikerrel, de a lelkesedés az nagy volt. Négy óra után kezdődtek el a szabad programok, ebbe belefért a séta, fürdőzés, fagyizás. Esténként jókat beszélgettük, nevetgéltünk, a késő esti program fénypontja mindig a discoé volt, körülbelül 11 órakor mentek lepihenni lakóink. A csapatok erőssége nagyon eltérő volt egymástól, minden csapatnak megvolt az az embere, aki húzó embernek számított, akinek teljesítménye kiemelkedő volt a társainál, egy csapat volt talán, akire azt mondhatjuk, hogy erősebb volt a többinél, ők új résztvevőknek számítottak, mert ők még nem voltak ilyen rendezvényen. Elmondhatom, hogy lakóink közepes teljesítménnyel teljesítettek, de számunkra nem ez volt a fontos, hanem az aktív részvétel. Kiss János lakóotthonos lakónk az életkorát is figyelembe véve nagyon jól teljesített a ping-pong versenyszámban, a huszonéves fiatalokat is legyőzte több menetben. Balogh Kálmán, aki itthon csendes, szereti a magányt, sokat olvas az ezeken a napokon rendkívül nagy elszántsággal mérettette meg magát az asztali fociban, ügyes volt jó eredményt ért el. Szabó Gyula életkorát tekintve, ő sem a fiatalok közé tartózik már, ezért a gokart kipróbálásától nagyon idegenkedett, de aztán még is kipróbálta, majd be is neveztette magát a versenyszámba, ahol szintén ügyesen szerepelt, ez nagy sikerélményt jelentett számára, napokig boldogan mesélt erről az eseményről. Balaskó József némi segítséggel végre hajtotta a gokart versenyt. Makkai János szintén nagyon ügyes volt az asztali fociban és a gokart versenyen. Lenti Ferenc szintén a gokartban ügyeskedett. Lakóink életkorát tekintve 42 év fölött vannak (60 évig) ha csak ezt veszem figyelembe a 20-30 éves többi csapat korosztályát, résztvevőit, akkor meg különösen jól teljesítettek a lakóink. Kitartásukkal, lelkesedésükkel példa értékűnek tekinthető ez a négy napos sporttábori részvétel.
Reméljük, hogy következő évben is lesz rá alkalmunk, hogy ilyen élményekben lehessen részünk.
Köszönjük, hogy ott lehettünk!
Kirándulás a Budakeszi Vadasparkba
2011. augusztus 31-én a Szent Rita Otthonból 5 lakóval ellátogattunk a csodálatos környezetben elhelyezkedő Vadasparkba. A különböző állatok megismerése, megnézése nagy élmény volt lakóinknak. Közelről láthatták az őzikéket, szarvasokat, vaddisznókat, különböző madarakat, rágcsálókat. A mókusok ugrándozása mindenkinek tetszett. Lakóink megtapasztalhatták a látnivalók mellett az erdei terepviszonyokat is (emelkedők, lejtők, murvás, buckás talaj).
A hosszú kirándulás, séta után vidáman, élményekkel teli indultunk vissza az Otthonba.
Mentálhigiénés csoport
Szentgyörgymezőért kitüntetés
2009 - ben Esztergom - Szentgyörgymező városrész közéletének három meghatározó személyisége Eck Alajos, Erős Miklós, és Petróczy Gyula díjat hozott létre azzal a céllal, hogy elismerjék mindazok munkáját, akik kiemelkedően sokat tesznek a városrész fejlődéséért. Az idei évben az alapítók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy egy intézmény kívánnak kitüntetni, és választásuk a Komárom - Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény Szent Rita Fogyatékosok Otthona közösségére esett.
A díj átadására a hagyományosan a szentgyörgymezei Olvasókörben megtartott Szent István napi ünnepélyen került. Az eseményen Komárom - Esztergom Megyei Közgyűlés képviseletében megjelent Dr. Balogh Zoltán képviselő, az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke. A díjat Erős Miklós adta át Horváthné Trepák Etelka telephely igazgatónak. Az ünnepélyen egy kolléganő kíséretében részt vett négy fő lakónk is. Az alapítók döntésüket a Simor János hercegprímás által 125 éve alapított Szentgyörgymező árváink nevelésében és oktatásában, és 60 éve fogyatékkal élők ellátásában tanúsított fáradozásáért, valamint a városrész munkahelyteremtéséért végzett munkájával indokolták.
Méltatásukban elmondták, hogy az intézmény ápolást gondozást nyújtó bentlakásos részlegében 55 fő, nappali intézményben 10 fő súlyosan - halmozottan sérült lakót látnak el. A közösség minden tagja azon fáradozik, hogy az intézmény ne fogyatékkal élők megőrzője, és tömegszállás legyen, hanem igazi otthont teremtsenek fogyatékkal élő embertársaink számára.
Hagyományőrző Basaharci vásár
2011.08.18.-án 3. alkalommal vettünk részt Pilismarót - Basaharcon, az Eszhajnal Időskorúak Otthona által szervezett vásáron a lakók által készített portékáinkkal. Mi festett üvegekbe töltött fürdősót, hűtőmágneseket, és sajátkezűleg szőtt rongyszőnyeget kínáltunk a vásárlóknak. Kellemes nyári napon több intézmény termékeit is megtekinthettük. Az ebéd előtt a Léghajó együttes zenés műsorát nézhettük és hallgathattuk meg, amelybe lakóink is bekapcsolódtak. Gulyáslevessel, pogácsával vendégeltek meg minket a vásár végén.
A szervezőknek ezúton is köszönjük a munkájukat és a lehetőséget.
Mentálcsoport
Tropicarium
2011. augusztus 10.-én a Szent Rita Fogyatékosok Otthona Nappali Ellátásban részesülő gyerekekkel látogatást tettünk a budapesti Tropicáriumba.
A reggeli órákban indultunk el az intézményből. A gyerekek türelmetlenül várták már az érkezést. Már az első akváriumok és terráriumok láttán elámultak a gyerekek, de mégis a legnagyobb sikert a krokodilok , a cápák és a rája simogató okozta. Amikor a "barlang akváriumba" értünk az összes gyerek csodálkozva nézte, ahogy a cápák, a rája és az a sok hal mellettünk és felettük úszkált. Számukra ez a látvány csodával határos, ugyanakkor kicsit félelmetes is volt.
Sok érdekességet tapasztaltak meg, élményekben gazdagon térhettünk haza.
"Tehetségek köztünk is élnek..." - Tata
2011.08.09-én a Szent Rita Tánccsoporttal részt vettünk A Psyche Közhasznú Alapítvány által, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megrendezett "Tehetségek köztünk is élnek …" című nemzetközi művészeti workshop-on.
A lakokkal szorgalmasan készültünk az előadásunkra a Szivárványtánccal.
14-en vettünk részt 2 napközis és 5 lakónk a kísérőkkel párban táncoltak. Sok szép előadást láttunk. A gála végén a közös táncban részt vettek lakóink. Finom ebéd után jókedvűen érkeztünk vissza az intézetbe.
Köszönjük a lehetőséget és a szervezők munkáját.
Mentálcsoport
Ha újra itt a nyár és meleg az idő...
2011. 07.14.-én a Szent Rita Fogyatékosok Otthona Napközis csapata az esztergomi Élményfürdőben töltötte el, a forró nyári napot.
A nagy melegben jól esett megmártózni a gyerekeknek és kísérőiknek egyaránt.
Nagy sikert aratott a sodró medence, a hullám medence, a pezsgő fürdő.
Jókat labdáztunk, játszottunk a vízben. Nagyszerű élmény volt a gyerekekkel kicsit kötetlenebb helyzetbe kerülni. Sok örömteli pillanatot zárhattunk az emlékeinkbe és a szívünkbe.
Németországi élménybeszámoló
2011 július 08-tól 14-ig németországi utazáson vettünk részt a tatabányai társintézmény lakóival, segítőivel együtt.
Béla és Attila, a sofőr hatunkkal (Marika néni, Zsuzsa, Rozi, Ágnes, Ica, Zoli) indult Esztergomból. Oppurg volt az úticél, amely Thüringiában található kis település. Ott volt olyan betegek otthona, mint nálunk… A sofőrünk erőteljes hangján megszólalt: "Lóra, nyeregbe!" Ez azt jelentette, hogy beszállás a kis buszba. Elvitt Bennünket és hazahozott. A Síkvölgyi kisbuszhoz Bábolnán csatlakoztunk. Ők Kati nővér, Rita és Józsi, a sofőr vezetéséve, öt fővel (Feri - Dzsina, Csilla, Jocó, Kati) vágtak neki a hosszú útnak. Ausztrián keresztül, Linz érintésével érkeztünk Németországba. Már itt útközben is sok érdekességet láttunk pl. nagy szélkerekeket, amelyekkel elektromos áramot állítanak elő. A németországi házakon, sok helyen napkollektor volt elhelyezve. Gyönyörű volt a táj! Négyszer álltunk meg enni, cigarettázni. Finom szendvicsek voltak, meg többféle ivólé Attila "büféjében", a kisbusz hátuljában.
Este fél hétkor érkeztünk. Már vártak Bennünket. Egy német úriember fogadott, akit Axelnek hívtak. Attia volt a tolmácsunk. Axel megmutatta a szálláshelyünket. Az Oppurgban található szociális intézményben voltunk elszállásolva. Ez egy szépen berendezett épület, egy és két ágyas szobákkal. A szobákban lakók családtagjainak fényképei voltak kiállítva. Minden emeleten volt konyha mosogatógéppel. Minden szobában volt televízió. Az udvar tele volt virágokkal. Volt egy kis tó, amiben piros halak úszkáltak. Egy lekerített területen volt kecske és malac. Az otthonnal szemben iskola volt. Tiszta levegő, csend és nyugalom…az egész országban.
A Tatabányáról jött lakókkal hamar összebarátkoztunk. Együtt mentünk mindenhova. Idegenvezetőnk Axel volt, aki végigkalauzolt, minden látnivalóhoz elkísért minket az út során. Meghívott minket kávéra, fagylaltra. A Saale folyó partján utaztunk, ami Thüringia legnagyobb folyója, amely hajtűként kanyarog végig az országrészen. Mindkét oldalról fenyőerdők szegélyezték. A fenyők ott 15-20 méterre is megnőnek. Thüringiát a németek Németország tüdejének nevezik.
Az első napon a duzzasztó gátat és az Erőmű (Vízügyi) múzeumot néztük meg, ami igen érdekes volt. Mesterségesen előállított villámlást láttunk gyönyörű színekben. Egy terepasztalon mutatták be a Saale folyó kanyarulatait és a mellette fekvő településeket. A folyó partján utazva sok-sok kenust és fürdőzőt láttunk. Hideg volt a víz. Mi nem vagyunk hozzászokva.
Vasárnap többek között Ranisban várlátogatás és bölényfarm volt a program. A várban, ahova gyalog mentünk fel Axel meghívott Bennünket egy hosszú kávéra. Láttunk indián sátrakat. Az erdő, ahol sétáltunk meseszép volt. Megérkezve a farmhoz sok bölényt és egy nagy vezérhímet láttunk... A következő állomás Rudolstadt volt. A német tájházban (skanzen) régi bútorokkal berendezett szobákat voltak. Gyönyörű írással egy 1650-1680 között íródott Bibliát is láttunk. A skanzen kertjében a káposztának háromszor akkora levele volt, mint nálunk. Sétáltunk Rudolstadt és Pößneck utcáin. Sehol egy eldobott szemét vagy csikk nem volt. Ezt nekünk magyaroknak is el kellene sajátítanunk, hogy ne dobjuk el az út szélén a szemetet! Pößneck középkori piacterén egy szép szökőkutat csodáltunk meg. Sóvárogva nézegettük a boltok kirakatait…
A hét folyamán Axel elvitt minket egy kilátóhoz, amely kb. 10 emelet magas (42 m) és az egész Saale folyó vidéke látható róla. A bátrak fölmentek a tetejére, aki szédült az lent maradt a lábánál. Mentünk egy volt motorverseny pályán is, aminek az elején egy kőtáblán emlékeztek meg a győztesekről. Magyarok nevei is voltak felvésve, nem is egyszer!
Jártunk Pößneckben a vendéglátó szervezet porcelán üzemecskéjében és egy nagyobb, több mint 200 értelmileg és vagy pszichésen sérült embereket foglalkoztató gyárában.
Elmondták elejétől-végéig, hogy hogyan készül a porcelán. Gyártottak sárkányokat, békákat, madáretetőt…Itt mindenki kapott ajándékba egy porcelán hamutartót, benne két kicsi szívvel. A másik üzemrészben fűszereket csomagoltak (vaníliát és fahéjat). Itt gyártottak még irodai székeket, szabadidő ruhákat és még sok-sok mindent. A gyárban vendégül is láttak minket.
Axel meghívott a munkahelyére is minket, Schleizbe, ahol egy 10 fős lakóotthon vezetője a város közepén. Itt is süteménnyel és ivólével, kávéval fogadtak minket. Elmesélte , hogy hogyan élnek az ottani lakók. Bemutattak egy-két szobát, amelyekben TV mellett számítógép is volt. Hasonlóan a magyarországi viszonyokhoz, egy lakó öt évig lakhat ott.
Úgy tapasztaltuk, hogy ott nincsenek előítéletek az értelmileg vagy pszichésen sérült emberek iránt. Jobban elfogadják őket, mint nálunk Magyarországon.
Utunk utolsó állomása egy fafaragó kocsmája (vendégfogadója) volt Schleizből jövet az út mentén. A tulajdonos motoros fűrésszel faragta ki a házat az összes berendezési tárgyaival együtt fából és gyökerekből. Készülnek itt bútorok és szobrok rendelésre is.
Utolsó este Axelt megajándékoztuk. Ő is meglepett minket. Mindenki kapott egy bohócot, amit az ottani lakók csináltak és egy-egy tábla csokit. Visszafelé július 14-én indultunk haza. Elromlott az idő, de itthon kánikula fogadott. Izgatottan vártuk az utolsó napot, amin még a maradék pénzünkből vásárolhattunk.
Fáradtan indultunk haza, de megérte!
Király Lászlóné Ica és dr. Fórizs Ágnes